5 perces balerina tuning

Múlt héten a Viva tv-nek forgattunk videókat, akkor készült ez a kis cipellő. Sajnos, a kiindulási állapotról nincs fotóm, de nem kell nagy fantázia hozzá: egyszínű bézs volt. 2 éve nyúzom, kínai olcsó áru, de könnyedén fel lehet dobni valami vagány színnel. 

Én egy kicsit metálos csillogású textilfestékkel dolgoztam (és stílusosan ehhez mázoltam a körmeimet is, persze nem textilfestékkel, hehe).

Pár perc száradás után, le lehet húzni a maszkolószalagot, és lehet kimenni vele az utcára. Fixálás tekintetében, én nem vasaltam át sütőpapíron, mivel a cipő nem textil, és úgy látom, nem is kell. Tapad ez kérem!

Lefotózhatlak?

Régóta nem írtam már posztot ide, de nem magyarázkodom, egyszerűen más dolgom volt. Viszont, közben született egy jópofa póló, amit szívesen megosztok, még akkor is, ha a kivitelezés eléggé kísérleti jellegű volt...

Szülinapján szerettem volna meglepni a Barátomat egy olyan pólóval, amin egy fotómasina lóg (háhá, ki nem találjátok mi a hobbyja). Az ötlet nem teljesen új, láttam már ilyet a neten rendelős formában, de abban valahogy semmi izgalmasat nem találtam. 
 

Alapnak vettem 1 db mustársárga pólót a Springfieldben, nem rontom el alapon. A póló belsejébe egy fóliát tettem, hogy a festék majd ne szivárogjon át a hátsó oldalra...az mégiscsak hülyén nézne ki, ha a hátán is lógna egy fényképezőgép :)

Megrajzoltam a mintát, aztán öntapadós fóliából kivágtam olyan elemeket, amikkel ki tudtam maszkolni a formát.

Szivaccsal és ecsettel dolgoztam. Mivel elég sűrű a festék, nem kell tartani attól, hogy a maszk alá folyik (feltéve, ha az megfelelően van felragasztva).

Tájkép csata után:

A festék száradását követően jó átvasaltam hátulról, hogy a textilfestéket véglegesen fixáljam.

A végeredmény olyan jól sikerült, hogy a Kedvesem így reagált, amikor meglátta: "Hú, de jó Cic, hol kaptál ilyen fotós pólót? Ja látom, a Springfieldben." :)

Szerezz be egy új táskát lomtalanításból!

Lomtalanítás van a kerületben! Ez nekem olyan, mint a shopping imádóknak a szezonvégi leárazás... Nem tudok ellenállni neki, minden kis kupac mellett megállok, valami kincs reményében. Így történt ez múlt héten is, amikor többek között egy - amúgy tökéletesen hibátlan - táskát is sikerült levadásznom! Hazaérve első dolgom volt kimosni, ki tudja, honnan keveredett a lomok közé...

Eredetileg barna, műbőr pántja volt. Azzal sem volt rossz, de amikor mosás után vissza akartam fűzni, eszembe jutott, hogy egy régi, kedvenc ruhám aljából még maradt egy kis csíkos textil darab, amivel talán jól mutatna ez a zsákvászonszerű anyag.

Így az anyag egy részéből pánt lett, a maradék csíkot pedig egy kör alakú filc anyagra varrtam, gondolván, hogy jól fog állni az a táskának...

A virágot rávarrtam a táska zsebére (a kitűzőket úgyis folyton elhagyom). Aztán irány a természet, naplementéig bringázás, fotózás, pihenés, romantikázás!

Fotó: Szabó Gergely

Akinek esetleg a szoknyán akadt meg a szeme, azt a Háda turiban szereztem 1290,- Ft-ért :)

Éljen az Ifjú Pár!

A hivatalos fotókra még várni kell, de itt van néhány saját fotó a nagy eseményről! Naná, hogy végül a koppintott Christian Louboutin cipellőmet vettem fel a púder rucihoz, de a a biztonság kedvéért volt nálam egy kisebb sarkú váltócipő.

egy kis masnikötést még bevállaltam

Esküvőre megyek!

Holnap nagy nap lesz, Juli Barátnőmnek bizony bekötik a fejét! Julival immár 23 éve vagyunk barátnők, rengeteg közös emlék köt össze minket, szinte együtt nőttünk fel. Kis legózó, barbizó, walt disney néző, meggy csatázó kislányokból nagyon úgy tűnik, felnőttekké váltunk. Az évek alatt beigazolódott, hogy nincs olyan helyzet, amiben ne állnánk egymás mellett, legyen szó fájdalomról, bánatról, örömről, vagy boldogságról. A holnapi napon is ott lesz a helyem Juli mellett, és nem csak mint Barátnő, hanem mint a tanúja a templomi szertartáson. Nem is tudom elmondani, milyen nagy megtiszteltetés ez számomra, hisz még sosem voltam tanú, és lássuk be ez sokkal izgalmasabb is, mint amikor Barbie és Ken házasodik össze a barbiház teraszán. Persze már hónapok óta agyalok, hogy miben menjek, de egyszerűen nem találtam olyan ruhát, amiben jól érezném magam, ami kényelmes, fiatalos, de mégis alkalomhoz illő. Semmiképpen nem szeretnék feszengeni, egy szűk ruciban. Így végül riasztottam Viki Barátnőmet, aki amúgy fél fejjel magasabb, és vékonyabb is nálam, de azért gondoltam, életemben először kölcsönkérek tőle egy ruhát. Voltam olyan kis pofátlan, hogy azt a rucit kértem el, amit a Lánybúcsújára kapott tőlünk lányoktól ajándékba. 

 Sejtettem, hogy rajtam nem lesz az igazi, de a púder színe, a tüllös, selymes anyaga és majdnem a fazonja is teljesen passzolt az ízlésemhez. Az egyik apró gondom az volt vele, hogy a szoknya derék része túl magasra ment, ezért kicsit jóllakott ballerina érzésem volt benne, hiába húztam be a hasam... A másik, hogy pánt nélkül egyáltalán nem merném felvenni, mert semmit nem tart a mellrész. Ez utóbbin egy 2 cm széles, halvány organza szalaggal segítettem, a két oldalra varrva. A szálakat hosszúra hagytam (hogy a masnira kötés után is finoman lengedezzen a hátamon), a végeket gondosan elégettem, hogy ne bomoljon fel a hajnali mulatozás alatt sem.

 Aztán kitaláltam hogy a tüllel trükközöm egy kicsit. Húztam jobbra, hátra, feltekertem, összefogtam oldalt. Végül lépésenként kezdtem felcsípni a hullámokat az egyik oldalra, és pár öltéssel összevarrtam, gondolva arra, hogy majd vissza is tudjam bontani.

Így már mindjárt jobban érzem magam! A tüll redői pont azt takarják el, ami a leginkább zavart. 

Drukkoljatok, hogy holnap szépen süssön a nap az Ifjú Párnak!

DIY nyári papucs

Aki lemaradt volna a juditu blogon a nyári szandálka átalakításokról, az most itt belemerülhet a részletekbe! Még szuper az idő, nem késő szétszabdalni a régi, esetleg megunt szandikat!

Ez az ezüst pántos, szalagos szandál eredetileg egy virágos papucska volt:

Fogtam néhány eszközt (szalag, körömlakk lemosó, vattakorong, pillanatragasztó, kis olló, csipesz, sniccer, toll, gyufa) és teljesen átalakítottam!

Először levágtam a felső virágos mintájú rózsaszín részt. Szerencsére alatta csodaszép ezüst anyag volt!

 Egészen az oldaláig visszabontottam, és még a rögzítésnél is kiszedtem a rózsaszín részt.

Kis ollóval levágtam a felesleges részeket.

Körömlakk lemosóval eltávolítottam az eltávolított réteg alatti ragasztós részeket (ha nagyon makacs a ragacs, akár szintetikus higítót is használhatunk).

Pillanatragasztót nyomtam az oldalsó részbe, ahonnan előzőleg kivágtam a felesleget.

A bokához mérve a szalagot bejelöltem oldalt, honnan induljon a szalag, majd sniccerrel bevágtam a helyét.

Enyhén hátrafelé irányítva kis ollóval jól belenyomtam a szalag egyik végét. Ugyanaezt a másik oldalon is elvégeztem.

Miután körbetekertem a bokámon a szalagot - hogy megmérjem milyen hosszú legyen - a végét gyufával elégettem (ez egy jó módszer arra, hogy ne rojtosodjon ki a vége).

TIPP: Persze az elöl lévő pánt helyére varázsolhatunk újat is! Ekkor kétoldalas ragasztót használjunk végig a pánton. Erre rakjunk pl. szaténszalagot - megfelelő szélességben - , amit oldalt pillanatragasztóval rögzítsünk a talprész mélyedésébe.

Íme egy másik kedvencem, színeiben hasonló, de stílusában egészen más:

Ez a kis rózsás, masnis talpon gravírozott szandál eredetileg így nézett ki:

Először kisollóval levágtam róla a fém foglalatban lévő strassz díszítést, ami damillal volt odarögzítve.

A kiálló kis damildarabokat csipesszel, fogóval is ki lehet húzkodni. Egy kis tisztogatás után jöhetett a dekorálás!

Van egy szuper kis eszköz, Dremel gravírozó, amivel a talp felső részébe mintát lehet készíteni. Ezt lehet bőr, de akár műbőr felületen is alkalmazni. Célszerű alacsony fokozaton használni, ha műbőr vagy műanyag a felület, mert akkor nem lesz olyan mély a gravírozás és elkerülhetjük, hogy esetleg felgyűrődjön az anyag.

A gravírozó csomagolásában többféle sablon is van, amit átrajzolhatunk a talpra. Fontos, hogy ha világos a felület, akkor grafit ceruzát használjunk, ha sötét, akkor fehér ceruzát, vagy körömfehérítő ceruzát. Semmiképpen ne használjunk filctollat, vagy alkoholos filcet.

A minta átrajzolása után jöhet a gravírozás stabil felületen, egyenletesen követve az előrajzolt vonalakat.

A Dremel ragasztópisztolyával pedig könnyedén bármilyen dekorációt felragaszthatunk a szandálra. A kínai boltokban lehet venni dekor rózsákat potom áron, ezek általában kitűzők, hajgumik, vagy hajcsattok. Én lekaptam róluk a csatt részt, és a középső pántra két-két rózsát ragasztottam.

Legutolsó lépésként egy-egy szatén masnit készítettem szalagból és szintén ragasztópiszollyal rögzítettem az oldalsó pánt csatt részéhez.

Ígérem nem csak rózsazsín, ezüst, szürke cuccok lesznek a blogon :)